9.Am I in love with the feeling?

- Figyelj, ez szerintem normális, hogy most össze vagy zavarodva – folytatta tovább – De idővel minden jobb lesz. Csak add magad, és ne adj mások véleményére. Oké?  Ne sírj többet – törölte le a könnycseppemet, majd aprót bólintottam és bementem a szobámba.

Ahogy belenéztem a tükörbe, megijedtem magamtól. Fekete szemfestékem az államig lefolyt, és tiszta piros volt az arcom. Justin szavai jól estek, kicsit jobban is éreztem magam, de nagyon fáradt voltam és elmentem tusolni, ami kicsit felfrissített.

Rájöttem, hogy semmit sem ettem jó formán, így a személyzeti konyha felé vettem az irányt, ahol készítettek nekem egy jó adag gyrost, amit mind megettem.

Közben a telefonom megállás nélkül szólt, és már annyira felidegesített, hogy inkább ki is kapcsoltam, mert úgyis tudtam, hogy Howard az, és semmi kedvem nem volt beszélni vele. Elég lesz még fél évet kibírni vele a suliban.

- Jobban vagy? – mosolyogva lépett mellém Bieber.

- Nagyjából – aprón bólintottam– Na, és mi van Selenával? 

- Holnap átjön pár haverral. Ilyen búcsú buli féle lesz – ette a sült krumpliját, amit Manuella készített neki 

- Kitől búcsúztok? – ráncoltam össze a homlokomat.

- Én megyek el. Turné, tudod.

- Meddig maradsz? – nyeltem egy nagyot, hogy leplezzem a szomorúságomat

- Elég sokáig, de 1 hónap múlva jövök először vissza – zárta le a témát – Na, de nekem most mennem kell Légy jó. Megpuszilta a homlokom, majd elment.

Úgy éreztem, hogy annál rosszabb nem lehet, hogy Howard mit csinált velem, de lett. Nem kellet volna megérintenie a hírnek, hogy elmegy, de megérintett, nagyon is. Bár még csak három napja ismerem, teljesen megváltoztatta az életem. Ahogy a filmekben szokták mondani: fenekestül felfordította.

- Megjöttem – ordította a nappaliból egy hang.

Ránéztem az órára, amiből egyből rájöttem, hogy csakis Laureen lehet.

- Na sikerült vásárolni?- puszival üdvözöltem, mire ő kipakolt két táskát és átnéztük a benne lévő dolgokat.

Meglepetésemre, nem csak fekete cuccokat tartalmazott, hanem egy két világosabbat is, sőt, egy fehér ruhát is.

- Ez nagyon szép – kaptam fel egy csipkés darabot.

- Hát nem is magamnak vettem, hanem neked.

- Köszönöm.

- Minden oké veled? – fürkészett és közelebb lépett hozzám.

- Őszintén? – néztem mélyen a szemébe – Nem.

Elmondtam mindent. Mindent, ami bánt, kivéve azt, hogy mi van, ha a Justin közelében vagyok. Hogy liftezni kezd a gyomorom, és feszengve érzem magam előtte. Hogy mi van Howarddal, hogy megbántott. Mindent.

Már éppen kapcsoltam volna le a villanyomat, amikor hirtelen megcsörrent a telefonom. Nagy nehezen kikászálódtam, majd ránéztem a képernyőre, amin csak egy számot írt, így gondolkodás nélkül felvettem. Hiba volt.

- Mildred Black – szóltam köszönés nélkül a telefonba.

- Engedj be – egyből felismertem a hangját

- Howard te.. Mi a francot akarsz? – ordítottam a telefonba

- Addig foglak hívogatni, amíg be nem engedsz.

Beengedtem, mert tudtam, hogy nem fog leállni.Idegesen lefutottam a lépcsőn, mikor nagy robajjal kinyílt az ajtó és megpillantottam. Azt hittem, hogy vörös szemei lesznek, de nem láttam se a piának se drognak jelét, olyan volt mint mindig. Pár lépést tett felém, mire én hátráltam, mert még mindig nagyon ideges voltam.

- Bocsánat – hangja szomorúnak tűnt.

- Bocsánat? Na, ne nevettess! – tettem csípőre a kezemet.

Szemeiben csalódottságot véltem felfedezni, nem szólt egy árva szót sem. Ott állt, és én valahogy megsajnáltam.

- Tudod, azt hittem lehet ebből valami.

Közeledni kezdett felém. Már csak fél méterre volt tőlem, mikor megtorpant és egy nagy levegővétel után hadarni kezdett:

- Igen, igaz. Drogoztam. Nem is egyszer. De vége, hidd el nekem – közeledett ismét

Nem tudtam mit mondjak. Higgyek neki, és hagyjam, hogy belépjen az életembe? Talán ő lesz az, aki bántani fog, ő lesz az, aki elveszi a szüzességemet, de lehet, hogy ő fog tönkretenni. Ha nem választom őt, soha nem fogom megtudni, mi lesz. Justin szavai jártak az agyamban: ne adj mások véleményére.

- Biztos? – fogtam meg a kezét, mire rákulcsolta az ujjaimat az enyéimre.

Nem szólt semmit, csupán közeledni kezdett miközben lehunyta szemeit, és én is így tettem. Amint az ajkaink egymáshoz értek, mohón falni kezdtük egymást. Göndör hajába beletúrtam, ő pedig felemelt, és automatikusan rákulcsoltam a lábaimat a derekára. Lassan elindult a fal felé, miközben szája immár a nyakamon volt és azt harapdálta, szívogatta.

A fejemben ismét megjelent egy villogó dolog, így közbeszóltam mielőtt még bármit is műveltünk volna.

- Hé – emeltem fel a fejemet – Lassítsunk, oké? – néztem a szemébe, mire ő aprón bólintott és egy puszit nyomott a homlokomra

– Kérhetek valamit inni?

- Bocs, hogy így nézek ki..

- Nem baj- kuncogott, majd elkezdtünk beszélgetni

Csak úgy random jöttek a témák, volt, amikor röhögtünk, de volt amikor szinte már könnyeztem. Elmesélte az egész történetét. Hogy miért kezdett el drogozni, hogy egyedül él a húgával, és hogy miért szemelt ki. Ennél a résznél úgy éreztem, hogy kívülről körülbelül egy paradicsom lehetnék, annyira elpirultam.

Már vagy két óra beszélgetés után, nyílt az ajtó és Justin jött be, mögötte pedig egy újabb , számomra teljesen ismeretlen lány.

- Kik ezek, Justin? – nyávogott, mint a legtöbb ilyen lány.

Justin alaposan végigmérte Howardot, és ő is így tett, majd tekintetük találkozott. Abból már tudtam, hogy ellenszenvesek egymásnak. Justin tekintete rám tévedt, majd felvont szemöldökkel felém lépett, nyomában a lánnyal:

- Látom máris jobban vagy – ahogy kinyitotta a száját, alkohol és füst szag terjedt el a lakásban.

- Látom máris szereztél magadnak egy újabb dugópajtást

– Na mi van, nem elég jó Selena?- cinikusan nevettem, mire  állcsontjai remegni kezdtek az idegességtől, és gyors léptekkel közeledett.

- Ha még egyszer ilyet mondasz.. – emelte rám a kezét, amire én ösztönösen hátra ugrottam, Howard pedig közénk állt és egy percig farkas szemet néztek, majd eltűntek az emeleten.

- Ez meg mi volt?- idegesen fürkészett, miközben a hajába túrt, én pedig csak a szájam szélét rágva a padlót pásztáztam, mert elszégyelltem magam. Elszégyelltem magam, amiért ilyeneket mondtam Selenáról, aki semmit nem ártott nekem. De már teljesen elegem volt abból, hogy egyszer mindent megtesz értem, megváratja az állítólagos barátnőjét, máskor pedig egy másik cafkával jön haza, és beszólogat. Nem az zavar,hogy éppen kivel szeretkezik, vagy, hogy mit csinál a szabadidejében, mert az az ő élete, de az ahogy velem viselkedik, az már több a soknál.

- Semmi. Fáradt vagyok. Holnap, vagyis ma – néztem a falon lévő órára – Elmondok mindent, ígérem.

Megfogtam a kezét, egy puszit nyomtam az arcára, és kikísértem. 

Winnie Biersack


Nagyon szépen köszönöm Qiunn Linettének  a segítséget!:)